Vidéki A. éppen azon örvendezik, hogy magvas könyvek hiányában neki mindig élőben küldi a Jóisten az ellentétes nemű tanulnivalót - úgy tűnik, megint küldött neki valamit/valakit. Hogy nekem kit küldött a Jóisten, arról inkább nem részleteznék semmit: külföldön élő (amúgy hatezer éve nős) haverom tegnap meglátogatott. Beszélgettünk, aztán megmaszírozott, aztán sétálgattunk. A haverom kényszeresen hozzáér (megragadja?) a kezemet. Boldogult kamaszkoromban kikosaraztam, azóta jó barátok vagyunk, de vannak ezek a furi dolgai...Megpróbáltam vele tisztázni dolgokat, hogy tisztában vagyok vele, hogy hiányzik neki a neje, és részemről ez-meg-ez van (de nem az, és kérlek, ez baromira félreérthető, kínos, stb.). Ühüm, ühm, hülye indokok, hogy miért, persze ő sem dicsekszik vele, bla-bla. A szar az egészben az, hogy indoka még el is fogadható, pszichológiailag alátámasztott. Hát, erről már nem is akarok írni.
Ez az a kategóriájú dolog, amit soha nem tudnék bizonyítani, és a kínos jelenetek elkerülése céljából igencsak leredukálom a személyes találkozókat. Van, amikor jobb levélben érintkezni...
Viszont ő vetette fel, hogy nekem tavaly megvolt a "menetrendszerű" pasi, Galád A. személyében. Hát, ha GA-t muszáj beleszámolnom, akkor igencsak rosszul jártam, mert ő aztán senkit sem írt felül érzelmileg.
Délután megyek a gyógyító asszonyhoz meditációs körbe.

:-))
VálaszTörlés