2011. március 28., hétfő
ÓÓÓÓÓÓ
kék láb, sárga láb, lila láb
2011. március 27., vasárnap
mese barátságról
2011. március 25., péntek
ami nekem jutott
2011. március 18., péntek
...és egy önálló fejezet
ÖNÁLLÓ FEJEZET
melyben Hősnőnk melléfog és megbizonyosodik, és végre újra hús-vér férfiú tölti be a virtuális lapokat
Ez a nap csak félig a kedve szerint kezdődött, mert a tavasz valami miatt megsértődött és tétova léptekkel arrébb állt - szürke felhők pettyezték az eget és a vacogtató eső ígérete. Hímzett csizmáról szó sem lehetett. Maradt a farmerszoknyácska, a bőrcsizmácska, és a szemüveg. Valamint egy halvány sejtelem, ami a kora reggeli órákban egy fél pillanatra - de tényleg csak annyira!- rabul ejtette Hősnőnket: már régen látta Blue-eyest, és mi van akkor, ha a férfi...de ez csak ostoba nyakatekerése lenne a történetnek, a valóságban természetesen semmilyen fordulat nem várható el. Azt a regényeknek szokás tartogatni - mert ugye vannak a regénybeli angyalok, akik mindig takarosak és a hősök és hősnők körül sertepertélnek, meg vannak a hétköznapi angyalok (2 db per lélek, vagyis mindig édeshármasban vagy, ezt ne feledd!); de ezek az angyalkák mintha csak futkorásznának az életfonalad után, amit leejtettek, mert az életfonál is csak egy motringnyi cérna, kérem szépen.
Aztán elszaladt a nap. Hazafelé a buszra egy kolléganővel szállt fel - Hősnő kicsit döcögős, napvégi beszélgetést folytatott közvetlenül Blue-eyes mellett. Merthogy a férfi is felszállt. Kurta mosoly, és "én is mással beszélek, te is mással beszélsz". Aztán mintegy varázsütésre mindkét beszélgetőpartner leszállt, ők egyedül maradtak. (Most kapták össze magukat az angyalkáitok is, nézd - szinte jéghokiztak a motringjaitokkal, de ne ijedj meg, nem fogják összegabalyítani!)
"Beszélgetnünk kell" - ezt érezte, akarta, remélte. Hogy a férfi mit remélt, az nem derült ki. Nagyon udvarias beszélgetés volt - Blue-eyes-ban van valami szenvtelenség, valami nyugalom. Nem lehet tudni, hogy csak udvarias, vagy valami többet leplez. És az sem kizárt - jött rá a lány-, hogy csak ő szeretné, ha a másik "valami többet" leplezne. Nem érezte a kapcsolódást, vagy csak a helyszín nem volt megfelelő - mindenesetre a beszédtémák udvarias tovagörgetéséből nem lett hatalmas kibontakozás.
"és veled mi történt?" "semmi különös, hetekig nem tudtam kikeveredni valami náthából, aztán síelni voltam, meg sokat dolgoztam" "én végigjártam egy szemeszter angoltanfolyamot, de..." "én csak elolvastam egy angol könyvet, de lehet, hogy mégsem"...kedves, bájos mondatok a hétköznapokról, Blue-eyes sportolási szokásairól, stb.
"és amúgy mi újság?" (mosoly, ártatlan, lencsibabás) "még nem lesz esküvő" (mosoly, huncut) /ÁÁÁÁÁ, micsoda malőr, az egyes számú - vajon a férfi miért arra emlékezett, hogy Hősnőnk anno viccesen eziránt érdeklődött, mikor megtudta, hogy B-e-nek élettársa van?!/ "Óóóó, pedig olyan jó valami jó hírt hallani. De sebaj, majd jövőre" (mosoly, barátinak szánt) Aztán hosszú, hosszú elterelő monológok másfelé, újabb sportolás, hétköznapok, nyelvek, bla-bla-bla. Hát, igen. Hősnőnk magában elismerte, hogy annak azért van egyfajta romantikája, ha az ember már a kedvesével utazgat, és nem egy jóbaráttal fizet be egy körútra.
Ha már ennyire ezekre a hosszú utazásokra, a szabad mozgásra terelődött a szó, Hősnő azt is megemlítette, hogy B-e-éknek addig érdemes utazgatniuk, amíg szabadok, mert családdal, gyermekkel már sokkal nehezebb mozogni. Ó, Egek, ezzel egy újabb remekbeszabott közhelyet sikerült kinyögnie..."de hát egyedül vagyok" "tessék?" "muszáj mondanom, mert te folyamatosan többes számban beszélsz" "én csak...óóó...ö, aaannyira sajnálom, én nem tudtam, de hát korábban" (a másfeledik malőrt is elkönyvelte) "Ó, erről jut eszembe, hát akkor elmesélem, milyen kellemetlen helyzetbe kerültem az osztálytalálkozón, hasonló szituban voltam, és mikor megjegyeztem az egyik srácnak, hogy - Laci, de hát te múltkor még házas voltál!, akkor azt a választ kaptam, hogy ezt valóban jól látom, múlt időben..." (sokadik, ízléstelen malőr; tipikus Nyilasos zsákolás)
Midőn pedig nagyjából idáig értek, Hősnőnk úgy kullogott ki a metróból, leforrázva. A kibontakozás hiánya volt a bizonyság, hogy Blue-eyes-szal soha nem lesznek egymáséi, akármennyire facér. Egyszerűen...szánalmasan suták.
Később eszébe jutott a borongós reggel, és a sejtelem: annyira régen látta Blue-eyest, és mi van akkor, ha a férfi...már nem foglalt? Ez volt az eredeti érzése ugyanis. De a hétköznapi angyalkák csak diszkréten leejtegették a motringot, mintha mi sem történt volna, mintha az ilyen sejtelmek a materialista valóság részét képeznék, nap mint nap...
egy fejezet vége...
...és tegnap este 21 és 21.30 között sikerült megbocsátanom! :-))
(Az érzés mindent elsöprő volt: felemelő, kacagós-önfeledt. És ott ültek végül mindahányan a napsütötte mezőn - most fehér virágok tarkították a buja zöldet. Mosolyogtak. Mosolyogtam. Beleolvadtam az érzésbe.)
Tehát pontot tehettem a harmadik fázis (fejezet) végére is, hogy elkezdhessem a legnehezebbet, a szálelvágásokat. (Ki mondta azt neked, te lány, hogy ez lesz a legnehezebb?!)
Annyi bizonyos, hogy még mielőtt végleg elengedném J. kezét, muszáj lesz leírnom nektek a titokzatos harmadik randevúnk történetét - amíg még képes vagyok kellő odaadással és áhítattal eme nemes témához nyúlni...Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy ismét J-vel álmodtam (már nem számolom, hanyadszor). Most a saját rumlis lakásomban próbáltam rendet rakni. Igaz, hogy a lakás abszolút nem olyan volt, mint az enyém, és cd-kel volt tele (ezek között pakolgattam), viszont rumlis volt. Ide csöppent be J., aki az egyik polcomon tárolt dobozának tartalmát nézegette. A dobozban szintén cd-k és dvd-k voltak, és magamban azt gondoltam, hogy ideje volna mindezt elvinnie, mert nem járja, hogy nálam táborozza le a holmijait. Még egy baráti puszit is adtam neki, amitől meghátrált.
2011. március 16., szerda
a feladat
2011. március 15., kedd
kislányom, ezt megúsztad!
lélegzetvétel
2011. március 10., csütörtök
csúszás
2011. március 8., kedd
...és megmutatták!
2 hónapos terv
megbocsátási ráta: 93%
fennmaradó listatagok száma: 2 db (J. és B. - sejthető volt, hogy őket hagyom a végére)
Van értelme tervezgetni? Olyan jó volna a négynapos ünnep előtt befejezni a megbocsátásokat! Akkor hazautaznék, otthon kipihenném magamat, és március második felétől elkezdhetném az energiaszál-elvarrásokat. Talán az lesz a leglassabb, mert egy napon valószínűleg csak egyet tudok megcsinálni. Viszont nem tudok minden nap ezzel foglalkozni...Így nagyjából májusra el is készíthetném a tételes listát Férjuramról, aztán csinálnék egy olyan "kincskereső térképet" a szerelmemről...Majd meglátjuk. A lista nagyjából kész van a fejemben.
Naponta hálát adok a Jóistennek, hogy nekem erre most van időm. Ma a gyógyítónál beszélgettünk, és fölvetettem, hogy a legtöbb ember valójában semmit és soha nem zár le. Csak "lepisili" a fáradt érzelmeket, mint egy kutya, aztán kapar néhányat a lábával, hogy némi homokkal fedje be odapiszkítását...A gyógyító ezt elismerte, és elmondta, mi történik az emberekkel haláluk után, amikor szembesülnek az összes elvarratlan, megbocsátatlan sérelmükkel. Hááát...szerintem sokkal jobb, ha az ember még ideát elintézi az ügyeit.
Két érdekes filmet láttam a napokban, nagyon aktuálisak voltak: az egyik egy orosz alkotás, és a kis hableánynak a modern feldolgozása. Valami miatt képtelen voltam felfogni, hogy ez ténylegesen egy feldolgozás, és végig szurkoltam a kislánynak, hátha elnyeri a herceget...Aztán szépen elütötte egy autó, és meghalt....Ez az egész kishableányos sztori a nyomorult másodhegedűsségről szól; erre most döbbentem rá. A különbség csak annyi, hogy ez a szerencsétlen teremtés már attól boldog volt, hogy másodrendű lehetett, és bele tudott törődni sorsába. A másik film egy fiatal tibeti szerzetes önmagára találásáról szól, de ezt inkább megnézem még egyszer, mert szerintem sok finomságra nem tudtam odafigyelni.
2011. március 6., vasárnap
sorsvonal
a hétvégém mérlege
A hétvégém mérlege:
mosdókkal foglalkozó álmaim száma: 0
J-vel foglalkozó álmaim száma: 1
kisütött palacsinták száma: 28
elszívott cigaretták száma: 0 (már évek óta nem dohányzom)
elfogyasztott alkoholegységek száma: 0
elfogyasztott gyógyteák száma literben: kb. 3
füstölők száma: valahol a 10 felé...
elfogyasztott kávék száma koffeinmentessel együtt: tendál a végtelen felé
ruhákra költött pénz: öhm, öhm...2 kardigán, 2 sima póló, 1 divatpóló és egy darab gyönyörűűűűűhühühü sál az egyik kétbetűs boltból, de szerintem mindegyik megérte az árát!
dvd-kre költött pénz: öhm...khm..hmhm. De egyet ajándékba vettem, és a bbc-klasszikusok meg szuperolcsók voltak!!!!
háztartással foglalkozás ideje órákban: kb. 12 óra, de ez nehezen megállapítható a párhuzamosan végezhető tevékenységek miatt, meg a mosás az nem is olyan...
