2014. június 24., kedd

új idők szele

Annyi minden lenne, amiről írni szeretnék!
Először is: véget ért a dráma, és az egyéni is kb. még 5 alkalom, vagyis úgy nagyjából nyár végére végzünk, és amennyiben jól dolgoztunk (és hiszem, hogy igen), akkor a terapeuta önmagát tette szükségtelenné...
És érzem a hatást: vagyis utolsó alkalommal volt lehetőség ránézni, hol tartok most, és döbbenetesen jó volt látni, mennyi minden került a helyére! Én persze napi 24 órában "hallom" önmagamat, így nekem nem annyira feltűnő a dolog, de mások szerint nagyon látványos vagyok. :-))
Én azt érzem, hogy nagyon elfáradtam, nagyon telítődtem, és érzek valami elemi késztetést, hogy kilépjek, és tegyem a dolgom. És azt is érzem, hogy tele az éter körülöttem lehetőségekkel.
Ezen kívül már 2 igen jó regényötletem is támadt, amikről firkálgattam, ami eszembe jutott, de K-val úgyis megyünk majd jobb agyféltekés írásra, amit hónapok óta tervezek, és attól várok némi segítséget. Igazából az ötletek egészen váratlan pillanatokban törnek rám, ami jó. Sőt, ajándék már maga az is, hogy oly sok év után vannak használható ötleteim! K-nak meséltem róluk, és beájult, hogy mennyire kreatív vagyok - szerinte azonnal föl kellene mondanom, és csak kristályokkal, meg írással kellene foglalkoznom. Nos, ez így még elég távol van a lehetőségeimtől, de - ezentúl megpróbálok sűrűbben írni, mert az elkanászosodásom kezd óriási méreteket ölteni. Mondjuk sok minden történt velem, és eléggé elfoglalt vagyok - és az egyéni terápia is sok koncentrálást és időt igényel...Na jó, abbahagyom az indokgyártást...