2013. május 20., hétfő

valamit elutasítok

Múltkor furcsát álmodtam. Esküvőn voltam, de most kivételesen nem az enyémen. Már ez is meglepő, hiszen többször is álmodtam már saját esküvőt, ami mindig egyfajta elköteleződést, meg új korszakot is jelez.
Most K. esküvőjén voltam. A dolog pikantériája, hogy előtte egy héttel volt a lagzija, amin nagyon jól mulattunk...Szóval, egészen pontosan azt álmodtam, hogy K. esküvőjének a napján odajött hozzám, odaadta a  karikagyűrűjét, és arra kért, hogy mondjam meg a vőlegényének, hogy nem megy hozzá...Én egy kicsit hülyén éreztem magam, mert érzékeltem, hogy a vőlegénnyel is jóbarátok vagyunk, de végül odamentem. Szinte semmit sem kellett mondanom neki, mert már kitalálta, hogy miről van szó. De ezek után sem hagyták el egymást, hanem fehérneműben sétálgattak együtt, a násznépnek meg meg kellett ennie a díszebédet, hiszen azt már megfőzték...Na, erre varrjatok gombot!
Azóta is ezen gondolkodom, mert nagyon érdekesnek tartottam, hogy én csak közvetítő voltam a két fél között. Másfelől, azon gondolkodtam, mit jelentett az ifjú pár az álmomban, hiszen valójában nem önmagukat jelentették, hanem valamit képviseltek - számomra K. kapcsolata az egyik legtiszteletreméltóbb párkapcsolat; olyasmi, amiből nem sokat látunk életünk folyamán. Ők tényleg nagyon keményen megdolgoztak a kapcsolatukért, folyamatosan kommunikálnak, és egy lelkileg nagyon mély, intim, őszinte viszony van kettejük között. Számomra legalábbis ezt jelenti az ő kapcsolatuk. Egy nagyon tudatos, átgondolt, a felelősséget tudatosan felvállaló kapcsolat.
Nomármost: nekem egy ilyen kapcsolatban kellett a közvetítőnek lennem, mégpedig azért, hogy az egyik azt mondja, hogy mégsem...aztán valamennyire mégis.
Az jutott eszembe, mi van, ha én utasítok el valamit egy ilyen típusú kapcsolatban - ez azért lenne érdekes, mert tudatosan én nagyon irigylésre méltónak tartom azt, amit ők ketten az asztalra letettek.

Szóval, ez így hmmm. Zavarbaejtő. Mit hárítok tudat alatt?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése