Végy három mély lélegzetet; ki-be-ki-be-ki-be. Most már nyugodtabb vagy, ugye? Három dolog lehetséges: 1. nem is válaszol, akkor egy bunkó 2. válaszol, de valami negatívat/cinikusat, akkor ebből okulsz 3. kapsz egy lehetőséget az ismerkedésre, megbeszéltek egy randit.
Hajmosás, ez az első. Ha hívna, ne samponos fejjel toporogj. Persze nem fog hívni ma, mert 10 perc eléggé furcsa beszélgetés után ezt miért is tenné meg, és te csak egy üzenetet írsz, amiben üdvözlöd, majd hivatkozva arra, hogy ő kérte el szombaton a számodat, felveted a teázás/kávézás/beszélgetés lehetőségét. És aláírod. Leghamarabb másnap fog rá reagálni.
Aha. Öt perc múlva ott volt az sms. Hogy ó, igen és szmájli és majd este 10 után hív, mert éppen edzésen van. Én meg este 10 után már majdnem elaludtam. Hívott, és először kissé nyögvenyelős volt a hangulat, mert csodálkozott, hogy én ilyen korán fekszem, aztán közölte, hogy ő ugyan se nem kávézik, se nem teázik, de szívesen találkozna. Aztán egyeztettünk, és maradtunk a péntek este 6-ban a Ráday utcánál, utána meg jelezte, hogy szívesen beszélgetne most is, de én már alszom. Aztán egy órát beszélgettünk. Lényegesen gördülékenyebb stílusban.
Szó se róla, szerzett némi meglepetést. :-)) Teljesen másmilyennek képzeltem. Vagyis nagyon nem képzeltem, csak azt, hogy milyen furcsa, hogy vonz fizikailag a közelsége, de olyan furi, biztosan semmiről nem tudunk majd beszélgetni és nagyon más lesz. Hát, csajok, ha írhatom ezt: teljesen felajzott! Úgy sejtem most, hogy nagyon zárkózott bizonyos szempontból, vagy érzek a lelkében egy zárkózottságot, egy szaturnuszi komolyságot, szigort. Nagyon tájékozott, úgy tűnik, a gazdaság mellett lényegesen tágabb érdeklődési köre van. Ez az ember ugyanis rengeteget olvas irodalmat! Most éppen Merle francia históriáját, de viszonylag hosszabban beszélgettünk olvasmányélményeinkről. Őt 12 évesen zavarták el szülei sportolni, mert "túl sokat olvasott". Ha nem olvas, hangoskönyvet hallgat, vagy rádiót, de ott a beszélgetős műsorokat. Alaposan elcsodálkoztam. A bölcsészkar óta nem találkoztam ennyire olvasós típussal.
A beszélgetésünknek voltak homályosabb pontjai: például a parti végéről. Ő azt állította, hogy amint véget ért a lakatolás, elment - szerintem nem pont akkor. Valahogy odaevickélt a telefonszámos témára és kiprovokálta belőlem, hogy nekem több számom is lett (kettő...). Rákérdeztem, hogy biztosan ő is több számot gyűjtött be, de ezt tagadta - én nem tagadtam, mi volt. Rá is csodálkozott, hogy nekem máris volt egy randim, de elmagyaráztam, hogy a szándékaim merően baráti jellegűek voltak, a férfiú minden erőfeszítése ellenére. Elég hülyén éreztem magamat. Ez valószínűleg egy hiba volt, nem kellett volna semmit mondanom, de én a tiszta játszmákat kedvelem: ha letagadom az egészet, vagy elferdítem, akkor elkönyvelhetett volna álságos, csaló perszónának. Különösen úgy, hogy úgy éreztem, ezt a témát szándékosan érintette. Bár semmi joga nem volt rá, hiszen végül is nem ő keresett meg, hanem én nyitottam.
Eléggé csodálkozott azon is, hogy elsőre vacsorázni vittek - szerinte ahhoz ki is kellene öltözni, ez olyan, mintha virágot adna első találkozáskor. (Nem homályosítottam fel életem legszebb randevújáról, amiben J. részesített, és amiben egy drága éttermi vacsora és egy hatalmas csokor rózsa szerepelt - csak azért, mert én megérdemlem...De első alkalommal tényleg célszerű valami egyszerűbbet kitalálni. AZ - mint tudjuk- az Univerzum egy valóban különleges pillanata volt, hiszen J. és én találkoztunk. Nem elvárható, hogy életünk minden első pillanata ennyire levegyen a lábunkról.)
Az kiderült, hogy sajnos rossz pont, amiért egy évvel öregebb vagyok nála, bár nem tudom, miért, elvégre egy év csak egy év...de így legalább az esélytelenek nyugalmával megyek...
Ezen kívül közölte, hogy majd pénteken elmondja, miért nem hívott fel. Egy egyórás beszélgetés után ez eléggé vészjóslóan hangzott - mi jöhet még? Feleség-gyerek-barátnő-szörnyű lelki sérülés szakítás miatt...Mit vétettem, Uram?! Én járom az utam, ebben a nehéz lezárásos szakaszban, kapom a segítséget folyamatosan...Megmondtam neki, hogy én nem fogok rákérdezni, ha nem akarja, ne mondja el (bár persze roppant kíváncsi lettem...).
Azt is előre közölte, hogy ma nem fog felhívni, mert fallabdázni megy, utána meg sörözik a barátokkal - bár ő inkább a sofőr lesz. Ugyan nem tudom, ez miért tartozik rám, meg nem várnám el az első ismerkedős est előtt, hogy naponta hívogasson (az inkább később lenne jó). Viszont pénteken 5 körül hív, hogy marad-e az eredeti dátum. Kicsit úgy tűnt nekem, hogy úgy tervezget, magyarázkodik és kibiztosít, ahogy én szoktam.
Ki tudja? Lehet, hogy most ott ülnek a kocsmában a fiúk, gunnyasztanak, mint a verebek és stratégiai kupaktanácsot ülnek Árpi jelentős holnapi antréja fölött: Józsi irigykedik kicsit, mert ő már nős, és az ilyen jó kis vadászatokra már szinte nem is emlékszik, csak a pelenkázás rejtelmeire; Bence csóválja fejét, csak óvatosan azzal a fehérnéppel, én is így kezdtem Ildikóval, és júniusban el fogom venni; Karcsi ellenben éretlen disznóvicceket ereszt meg, mert neki az utóbbi három évben egyetlen némber sem jutott a hamburgeres Mónikát kivéve, de őt nem vállalhatta fel pattanásai és élemedett, 21 éves kora miatt.
Jajj, mit vegyek föl?!

Hurrá!
VálaszTörlésJuhé! :D
VálaszTörlés