2013. január 21., hétfő

közérdekű bejelentés

Szeretnék ezennel egy, az olvasóközönség érdeklődésére számot tartó bejelentést tenni: szerdán randevúm lesz. Egy év után, félvakrandi.

Történt, hogy szombaton meglátogattak az unokatesómék, akik most várják a 2. gyereküket. Az egy dolog, hogy én sík ideg voltam, mert direkt a vasárnapokat neveztem meg megfelelő időpontnak, mivel akkor szombaton ki tudok takarítani, és esetleg még sütök is valamit...de nem, mert miért is azt tenné az én unokabátyám, ami nekem kényelmes?! Szóval ehelyett jöhettek egyhetes lakásba, sós mandula és keksz mellé. A dolog jobban sült el, de az én idétlen unokatesóm előhozakodott azzal, hogy van egy volt osztálytársa, aki egyedül van, és tudja, hogy az ilyesmik ritkán sülnek el jól, de esetleg hajlandó lennék-e találkozni vele, bár fogalma sincs, hogy összeillenénk-e, és a fickó amúgy is özvegy és egyedül neveli a kislányát...Gondoltam, ez egy olyan lehetőség, amit a Jóisten nyújt az én hosszas könyörgésemre. Ugyan nagy a rizikó, mert az özvegy nem vasárnapi apuka, és így a helyzet egészen más, én amúgy is pánikolok a gyerekes pasiktól, meghát, ugye, ott van B. emléke...de a francokat is! EZ EGY LEHETŐSÉG! Ha meg sem próbáljuk, akkor a nemet mondásra sem lesz lehetőségünk. 

A fickó tegnap keresett, és hosszas lelki nyűglődés után beleegyeztem, hogy skype-on megnézzük egymást. Az ő részéről csak annyira volt éles a kép, hogy azt láttam, nem az esetem, viszont volt valami ismerős benne - utána azon gondolkodtam, melyik színészre hasonlítanak a reakciói, a fellépése. 

Ma próbáltam rákérdezni meditációban, de valami nagyon szokatlant láttam: ahogy hozzáértem, a testem elporladt, atomjaira hullott...Próbálom nem rossz jelnek venni, de valami nem természetesre hívják föl a figyelmemet, úgy érzem. Először meg is ijedtem, mert a kép ismétlődött, magyarázatot nem kaptam. Akkor rákérdeztem még 3 emberre: J-hez közeledve lefagytam (mint a sci-fikben, tisztára jégtömbbé fagytam!); galád A. egy rémisztő fekete köpenyt viselt, és hályog volt a szemén (ez sem túl biztató látvány); míg háromszögellő R. egy üvegbúra alatt volt, így nem tudtam vele sem kommunikálni. Hát, ennyit a hozzávetőleges exekről: jégtömb, hályogszemű, meg búra alatti. 

Próbálok nem aggódni, elvégre úgy még nem volt, hogy ne lett volna valahogy...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése