2013. január 21., hétfő

A. barátném protestál

Pénteken elmentünk csajozós délutánt tartani - először K-t kísértem el lefoglalni a menyasszonyi ruháját (végül nem varrat, mert talált egy isteni szépet nagyon kedvező árért). A ruha és a kalap bérlése együtt lesz kb. 65 ezer; de nagyon igényes darabokról van szó, csak mivel nincsen agyondíszítve, ezért sokkal olcsóbb, mint a többi ruha. Utána elmentünk egy könyvesboltba - én elköltöttem a szülinapi pénzemet (megvettem Hamvastól a Karnevált, ami elvileg valami beavatóregény, és nagyon dicsérték), K. megvette élete első tarot-pakliját - ugyanazt a típust választotta, amit annak idején én, nagyon intuitív és inspiráló darabot. Utána beültünk egy kocsmának nevezett, újonnan fölfedezett helyre, ahol megfizethető a bor is, és van remek májas zsíroskenyér, meg körözöttes...sok-sok hagymával! :-)) Megvártuk A-t, utána jött B...Hm. B-vel még ünnepek előtt találkoztam, amióta vezető lett, még a szokásosnál is ritkábban járunk össze. A-nak szűk keresztmetszet a gyerek felvigyázása, de most szerencsére a férje ráért.
Hát, hosszasan beszélgettünk, és A. egy jó darabig kínzott, hogy miért nem adom meg neki a blogom címét. Mondtam neki, hogy akivel napi kapcsolatban vagyok, annak nem adom meg, mert akkor már úgy érezném, hogy nem írhatok fesztelenül - meg amúgy is mindenről tud; minek akarna valamiről másodszor is értesülni?! A. nem hitte, hogy ugyanazt írom le, mint amit neki mesélek, meg még jobban meg akar ismerni...Nem adtam be a derekam, ha ugyanis egyvalakivel kivételt teszek, akkor mindenkinek meg kellene adnom...Amúgy picit ízléstelennek tartanám, hogy olyanok olvasgassanak, akik napi szinten szerepelnek a blogban. Tudom, hogy ez bizonyos szempontból falemelés, de ez van. És nehéz elképzelni, hogy A. szabadidejében engem olvasson, mikor sokkal jobb dolga is akad. Én tudom, amikor K. megadta a saját blogját, egyszer tiszteletemet tettem rajta, és többet sem, mert hát ugye naponta beszélünk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése