2012. július 3., kedd

anonim sunnyogók klubja

Mindenki sunnyog valamiben, ez kétségtelen, csak az nem mindegy, miben. A hét nagy feedback-je K-é, aki hétfőn bevallotta nekem, hogy mennyire zavarja közös barátnőnk (azaz már nekem nem az), B., aki még mindig őt traktálja zavaros szerelmi életével. Volt időszak, amikor K-t és B-t sorsközösség kötötte össze: viharos párkapcsolatukba kintről, tisztázatlan szimpátia-munkakapcsolatokból akarták bevinni az energiát. Csakhogy K. az elmúlt években sorsot cserélt: új partnere lett, pszichodráma segítségével pedig olyan dosztojevszkiji jellemfejlődést produkált, aminek hétfői vallomása az ékes bizonyítéka. Már nem tud B. felelősséghárításával, kompenzálásával mit kezdeni, ahogy én sem. Sőt! K. olyan szépen fogalmazta meg: ha azt veszi magán észre, hogy egy másik férfi kezd neki tetszeni, akkor elgondolkodik, vajon mi az, amit kivetít az illetőre, és ami hiányzik a jelenlegi kapcsolatából - és azonnal a kapcsolatát próbálja meg javítani. Az ugyanis tévedés, hogy kintről lehetne bevinni energiákat egy kapcsolatba - a kikacsintgatással csak és kizárólag a kapcsolatból lapátoljuk kifelé az energiát.
Azt is elmesélte, hogy a pénteki szeánsz elég rosszul sikeredett, mert ott ült egy csoport párkapcsolatos nyanya között, akik mind bevallották, hogy bizony, bizony ennyi év után már az ember lánya észreveszi a többi hímet is...(tisztára, mint az anonim alkeszek klubjában!) és sűrűn körbepillogtak, hogy  a másik vajon ugyanúgy jóváhagyja, támogatja-e ezt a gondolatot. K. sunnyogott: igen, előfordul vele is...Csak éppen azt nem árulta el nekik, hogy az ő megoldási stratégiája egészen más.

És sunnyognak a fiatalabb nyanyák is: Gardróbos elárulta nekem, hogy nem csak az egyik ifjú férjezett kolléganőm kacsintgat félre, hanem egy másik is, akiről én sosem gondoltam volna...Ti. az ő nyakába is beleborult az ominózus bográcsoláskor egy nős krapek. De itt még nem ért véget a történet: Egyeske (ti. aki félrevonult a hajdani félig-kiszemelttel) ugyanis megadta Ketteske számát nős krapeknek, aki addig hívogatta a leányzót, míg személyesen is találkoztak. Most Egyeske és Ketteske hátulról jőve, mint a  fodrász, azt próbálták meg sugalmazni Gardróbosnak, hogy a pénteki, félig zártkörű szülinapi partira ők "szállítanának" egy (minő meglepetés!) amúgy szintén zenész (=nős) krapekot az ünnepeltnek, csak Gardróbos sugalmazza tovább az ünnepeltnek, hogy "hívja meg a fiúkat is"...Na, vajon melyik fiúkra gondolhattak?! Gardróbost persze nem most eresztették le a falvédőről, átlátta azonnal a helyzetet. Én már kevésbé: minek ezeknek a nőszemélyeknek egy alibi-parti, ha pasizni akarnak; miért nem mennek el túlóra keretében cukrászdába? Gardróbos rosszmájúan visszakérdezett: és szerintem a fiúk is kapkodnak az újabb lehetőség után? Ezek szerint a bográcsolás kivénhedt arszlánjának igaza lett, mikor azzal fűzte az agyamat, hogy ha tudná, hogy Egyeske ott várja az ösvény végén, akkor ő is elmenne Egyeskével, de pontosan csak egy körre, mert ő csak egy fruska...Míg én nő vagyok. De annak aztán naiv. Én úgy gondolnám, ha valami igencsak kellemetes, azt jó lehet megismételni...meg megismételni...és aztán megint csak megismételni. 

Azért Gardróbost se sajnáljátok: miután Apa röpke másfél hónap után kiröppent életéből, most beújított egy majd' tízessel fiatalabb fiúval. Csak most karnist fognak szerelni. Meg zuhanyozni. Gardróbos legalábbis így szeretné. 

És még mindig nem vagyok pletykás, csak egy precíz krónikás! :-))

1 megjegyzés:

  1. Hahaha! Imádtam az utolsó mondatod!!! Én mindig csak magamról írok, unalmas lehet... :))

    VálaszTörlés