2012. július 31., kedd

minden csapból

Összeismerkedtem a táborban két jópofa középkorú hölggyel - az egyik már végzett asztrológus és kártyát is vet - ráadásul egy napon születtünk! Vele, az egyik kártyaelemzés során beszélgettünk még le nem tett lelki terhekről, és ő javasolta, hogy ha úgy adódik, menjek el kineziológushoz, mert az elmúlt életekből hozott nyavalyákra az kiváló megoldás lehet. (Figyelitek ezeket a feltételes módokat? A feltételes módjaim alapján akár már most is írhatnék bulvár-prognózisokat!)
Az élet nem váratott sokat, mert csoporttársaim (egy középkorú pár) felajánlották, hogy vegyek részt egy "meditáción", ami segíthet, hogy a most felmerült kérdéseimre rálássak. 

(Lábjegyzetes magyarázat: Mivel a férfi félig-meddig lát, és kvázi gyógyítanak is, ezért pár engem ért élményt elmeséltem nekik, mivel nem akartam a  gyógyító asszonyhoz rohangálni a tapasztalataimmal, és néha némi útmutatás, vagy bólogatás jól esne. Most persze meg kellene magyaráznom, hogy mit jelent a kvázi gyógyítás és a félig-meddig látás - ez leginkább az én nézőpontomat tükrözi. Nekem vannak bizonyos élményeim, és másoknak ehhez képest másmilyen érzékszervhez köthető élményeik vannak. Ez a férfi pl. inkább "tud" dolgokat, és legközelebb ehhez a verbális információ áll, míg én legerősebben energiákat érzékelek, másodsorban képi élményeim is vannak, és néha verbális élmények is. A gyógyítás náluk úgy néz ki, hogy -az ő megfogalmazásukban- segítenek másoknak ajtókat meglátni, és amennyiben akarják, kinyitni és átmenni rajta.)

Szóval, a  segítséget azért kaptam, mert látták, hogy valami miatt most felkavartam az állóvizet, és nagyon beindultak a dolgok. Ők mondták ki, hogy azok a képek, amiket látok, mind-mind elmúlt életek tapasztalatai. Csakhogy én nem tudok velük mit kezdeni - egyelőre. Azzal mentem hozzájuk, hogy szeretném feldolgozni az egyik ilyen kellemetlen életemet, aminek köze lehet az önszeretet-problémámhoz (ti. szerethető vagyok-e úgy, ahogy vagyok?), ill. egy kellemetlen testi tünetet is megszüntetnék, ha lehetséges. 
Még mielőtt eljutottam volna hozzájuk, párszor a kezembe vettem a kristályaimat, és rá kellett jönnöm, hogy a probléma, amit a látó hölgy megnevezett, valójában nem egyetlen életre vezethető vissza, hanem az életek - akárcsak a gyöngysor- logikailag egymásra felfűzve sorakoznak.(Még mielőtt valaki azt hinné, hogy esténként a kristályokon keresztül komplett életeket mozizok végig, mint valami telenovellát, szeretném megjegyezni, hogy sajnos ez nem így van, képességeim egyelőre felvillanó képekre, érzetekre, esetenként képsorokra elegendőek. De egyelőre ez jól van így - így is sokkolt valamennyire, mikor rájöttem, hogy az egyik életemben bántalmaztak - a viszonyomat az agresszióhoz, a saját agressziómhoz nem kell ecsetelnem senkinek - ugye, minden levezethető valamiből.)

Elmentem, de nem azokat a dolgokat oldottam meg, amiről azt hittem, most kell megoldanom. Megjegyzem: az ismerőseim ún. szellemgyógyászattal foglalkoznak - ez előttem is teljesen ismeretlen dolog; a finom energiatesteken dolgoznak, ami később be tud épülni a fizikai testbe is. Egy meditáció keretén belül az ember fölmegy az égiekhez és első lépésként bűnbocsánatot kér. Az ismerősöm úgy magyarázta, hogy ez az a lépés, amit más módszerekből hiányol, amik így sokkal hatékonyabbak tudnának lenni. 
Miután ez megtörtént, ismerősöm oda akarta hívni B-t, akit ők neuralgikus pontnak véltek életemben, ti. "beszélhetünk-e vele" - no, ez a kérés lett megtagadva. Nekem viszont már ezt hallva is olyan heves szívdobogásom lett, mint még soha. A pánik elkezdett eluralkodni rajtam. Mikor erre rákérdeztek, rá kellett jönnöm, hogy ez a pánik, félelem és fájdalom nem B-nek szól - hanem J-nek, aki annak idején azzal vádolt meg, hogy be akarom hálózni. De ennyi elég is a régi energiákból, említés szinten, nehogy visszabogozgassuk őket - tehát nincs, nincs, nincs már, előre a jövőbe! 
Szóval odakérették J-t, akivel volt módom lerendezni a dolgokat, csakúgy, ahogy még kb. 5-6 emberrel, akikkel ezek szerint eladdig nem volt tökéletes a lezárás. Érdekes: önmaguktól jöttek ezek a személyek, és nagyon keveset kellett tennem. De utána megnyugodtam. Nagyon is. És sokkal könnyebb lettem. 
Ezután elmentünk egy másik helyre, ahol "megműtöttek" - itt zajlott le a gyógyítás.
Innét átmentünk a szeretet templomába, ahol szintén érdekes dolgok történtek, amikről most nem kívánok beszámolni - de itt lehet kérni dolgokat az égiektől. Csak annyit: mint mindenben, a kérésben nagyon korrekt vagyok, mivel minden szerettemnek tisztelem a szabad akaratát.
Az egész meditációt nagyon erős energiák kísérték - szinte kótyagosan mentem haza.

Hogy valami hatása máris van a dolognak, azt az álmaimból látom: sűrű, bizarr álmaim vannak, melyek arra utalnak, hogy igenis lezárom az eddigi életemet, új utakra megyek. Ma valamennyire vicces is volt az álmom: legalábbis ilyet még soha nem tapasztaltam. Már írtam, milyen sokat álmodok vécékkel, ha lelki megtisztuláson megyek át; ez normális, hiszen a szükségtelen koszt elengedi az ember. Ma azt álmodtam, hogy  a lakásom beázott (víz=érzelmek), amiket édesapám próbált orvosolni (apa=felettes én). De ő észrevette, hogy nem csak a  víz árasztott el (amivel a szomszéd nem törődött, de ezek végtére is az én érzelmeim, nem?), hanem gázszivárgás is van! (gáz=levegő, gondolatok). Tehát egyszerre bolydult fel a szellemi és az érzelmi életem. És míg apám e két elemmel "küzdött", addig én megpróbáltam a központi helyre transzportálódott, teleszart(!) vécét lehúzni. Jelentem: a kaka lement, de kifröcsögött, ám ez engem nem zavart, mert tudtam, hogy könnyen letisztogatom...Szóval, minden csapból a lelki megújulás, megtisztulás folyt...

1 megjegyzés: