És a hétvégén ismét szültem álmomban: megint kisebbnek éreztem a hasamat, de egyszercsak elkezdődtek a fájások. Valahol érzékeltem, hogy ez nem egy promenád lesz a gyönyörbe, és aggódni kezdtem, hogy túl korai (nincs még hat hónapos?), és meg fog halni a gyerek - aztán hirtelen rájöttem, hogy dehogynem, pont időben van. És kipottyantottam egy hatalmas, egészséges fiúgyereket.
Kíváncsi vagyok, hogy vajon milyen élettervvel kapcsolatban döntöttem úgy álmomban, hogy időszerű...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése