Lassan megszokom, hogy félévente becsönget, szerényen mosolyog, aztán körbejárja a lakást a csótányirtó. Inkább rakja le a megfelelő helyekre a zselét, csak ne jöjjenek az élősdik. Ma is jött, mosolygott - nekem olybá tűnt, hogy csak nemrég járt nálam-, aztán beszélgettünk. Hosszasan mesélt arról, milyen borzasztó invázió van a fölöttem lévő lakásban; korábban az amelletti lakást támadták meg a csótányok, aztán körbesétált, s tavasz lévén a teraszt sem hagyta ki. Elmondta, hogy vannak házak, ahol időben tudtak irtani, és sikeres volt a csótány-hajsza. Másutt, ahol nem törődtek vele annyira és hagyták az elején elszaporodni, gyakorlatilag nem lehet soha véglegesen kiirtani őket. Mert a csótányok ilyenek: elegendő egyetlen lakást kihagyni a biztonsági irtásból, és odamenekülnek, befészkelik magukat, majd rajzanak. Ahová bevették magukat, onnét nem nagyon akarnak kiirtódni.
Kedvesen mesélt a macskájukról, aki éjszakánként befekszik a mosdókagylóba, ott nyávog, majd hol kikéredzkedik, hol bekönyörgi magát; még egy társat is odahurcolt; a hölgyike szabályosan családot alapított a gazdik engedélye nélkül. A macska önálló lény (- tegnap egy hozzámdörgölőzött és dorombolt nekem Á-nál. Az volt életem legpozitívabb macskás élménye. Ha hozzáveszem, hogy korábban hozzáérni sem igen akartam még kutyákhoz sem, nemhogy macskákhoz, akkor igazán nagyot fordult velem a világ: lelkesen simogattam a fekete cicát. Sőt: megnyoszorgattam volna, ha nem tudom, hogy ennek ő annyira nem örült volna :-))
Aztán a szemtelen cica története után folytatta a csótányos rémtörténetet. Megtudtam, hogy ha valaha is szembetalálkozom egy példánnyal, semmiképpen se vegyek piaci csótányirtót, mert a lefújt állat által lerakott pete a kemikáliában fog felnőni, és immúnis lesz a vegyszerekre - onnantól kezdve pedig még nehezebb lesz legyőzni őket. Inkább hívjam őt.
Mosolyogtam én is. Nagyon szelíd, egyszerű férfi. Van ebben valami szimbolikus: ezzel az egyszerűsséggel, halk kitartással végül legyőzi a csótányokat. Pedig az élet ilyen: tele van élősdi, megbúvó csótányokkal...

Jó volt olvasni... :)
VálaszTörlés