2010. március 29., hétfő

cím nélküli hétfő

Ez a címnélküli hétfő. Ma megpillantottam a tegnapi címet és finoman szólva is röhejesnek tartottam. Remélhetőleg még sok hétvégém lesz; ezt a címet...na mindegy. Fogjuk rá (fogjuk rá!!!! MMMMM), szóval fogjuk rá, hogy fáradt voltam. Fogjuk rá a cicára. Fogjuk rá...fogjuk rá, hogy B. volt az Igazi...Na ja. Fogjuk rá. Egyre inkább érzem, hogy neki az a kapcsolat nem lesz jó, amiben van. Nem azért, mert az a nő nem én vagyok. Ez csak egy megérzés. Csak egy érzés, ami egyre erősebb. A flegma hangja óta; egyszerűen nem hiszem, hogy ez a flegmaság a becses személyemnek szólt, ti. így titkolta volna mélységes forró szenvedélyét a jelenlegi iránt. Ugyanis én egy nímand, egy nullácska vagyok a szemében - ergo semmi értelme nem lett volna titkolgatni előlem; minek?! "és akkor ez tehát a nagy szerelem, az igazi, meg minden?!" "Ja, ja...fogjuk rá." A nő, a sokadik nekifutásra, mint mondta. De nem az exe, hanem egy régebbi ismerős. Az ő dolga. De van egy sajdításom, hogy a mély érzelmek helyett a racionális megfontolások döntöttek a hölgy mellett. És azt is sejtem, hogy az elkövetkezendő hónapok tartogatnak még neki meglepetéseket, de nem a kellemesebbik fajtából. Szerencsére ő nem hisz az asztrológiában; szerencsémre én igen, látom, mennyire működik, és látom, mi lesz az égen még vagy fél évig legalább. És noha nem ismerem a teljesen pontos képletét, de sacperre igen...elég húzós lesz szegény fiúnak. Csak az a kérdés, hogy az élet milyen típusú eseményei tudnának nagyobbat koppintani az orrára? Mostanában gondolkodtam el azon, mi is a  nagyobb szívás: ha az élet úgymond elvesz tőled valamit, és ezáltal nem tudsz elkövetni egy nagyobb hibát, vagy ha hagyja, hogy elkövesd a nagy marhaságot...Azt hiszem, én ilyen szempontból mázlista vagyok: a külső szemlélő azt hihetné, hogy szegény lányka, még mindig semmi...de ha tudná, mi mindent kerültem el eddig sikeresen! Meggyőződésem, hogy úgy is lehet tanulni az életből, ha csak finomított pofonokat kapunk tőle.

Apropó: az elmúlt napokban két fickó is rámmosolygott. Az én lelki visszahúzódásom után ez is haladás! Igaz, mindkettő a "mackós" típusba tartozott, viszont mindkettőnek szép, huncut szeme volt...

Na, jól van. Holnap megpróbálom összeszedni magamat, és valami széppel megörvendeztetni egyetlen olvasómat. Mert utána csütörtökön lelécelek egy hétre. És kell valami romantikusat hátrahagynom. Mondjuk a krémszín rózsa folytatása megfelelő lenne? MMMM?

1 megjegyzés:

  1. Mostanában nekem nem jutott ki a szép, huncut szemekből. Jó, ugye??? Fogjuk rá...
    Hova lécelsz le egy hétre? :(
    A romantikusnak örülnék... a krémszín rózsa folytatásának nagyon-nagyon... :)

    VálaszTörlés