2013. június 26., szerda

a varázs vége

Nos, a napok változatlanul telegetnek: már kétszer voltam a pszichológusnál; nagyon tetszik a dolog, de a sok "házi" miatt elég kemény - ti. alaposan megdolgoztat. De legalább van haszna.
Emiatt aztán másra nemigen jut időm, úgymint írás.
Hétvégén otthon voltam: az unokaöcséim már a szüleimnél nyaralnak, és elmentünk egy közös strandolásra Pukifürdőre :-)). Na jó; a név az átható kénes szagok terjengése miatt ötlött eszembe, no meg kisebbik unokaöcsikém miatt, aki második dackorszakát éli: semmit sem hajlandó tenni, csakis borsot, meg pukit törni mások orra alá. :-))
Otthon anyukám rögtön legújabb aggodalmával fogadott: Úgy tűnik, már nincsen elég aggódnivalója, mert a fejébe vette, hogy vizsgáltassam ki magam, mert biztosan van valami bajom. Ha nem a jó öreg és familiáris vérnyomás, akkor vegyem tudomásul, hogy úgy nézek, ki mint, egy "m...ödémás"...Hm. Hát, nem esett jól, igaz, nem is igen tudtam, ez micsoda. Aztán láttam a neten, és úgy döntöttem, hogy nekem az nincs...Anyóca nem hajlandó azzal a ténnyel szembesülni, hogy egy kor után mindenkin erőt vesz az eredendő testalkata, amit én az ő-korán elhunyt-  anyukájától örököltem, s ami torna híján leginkább a tenyeres-talpas parasztasszonyokra emlékeztet. De én tornázom, edzem (meg eszem). Amikor levetkeztem egy szál fürdőrucira, akkor elismerte, hogy nagyon formás vagyok, csak - szerinte- van rajtam 15 kiló felesleg. Felvilágosítottam, hogy annyi nem, bár biztos 15-tel több vagyok a süldő önvalómnál, csakhogy ennek nagy része - most már- izom...bár lehet szeletelni a sonkát is...
Amúgy túléltünk egy randa jégesőt a strandról hazajövet, én meg eldöntöttem, hogy nem aggódom sem az egészségem, sem az alakom miatt. Ez van: ha elhagyom magam, akkor tenyeres-talpas leszek, amúgy meg (K. szavaival) "nem nádszálkarcsú, de erős, izmos" vagyok. Vagyis: soha nem fogok úgy kinézni, mint a mai szépségideálok. Pont olvastam erről egy remek cikket: a mai szépségideál a nagyon sovány, vagy sportosan szálkás nő - óriási (mű)csöccsel. Bocs a vulgarizmusért. Csakhogy: a cickó zsírszövet. Ha van zsírszövet, akkor nem csak ott. Ha nincs, akkor természetes úton ott sincs...Megnyugodhatok: engem tuti nem a cicababaságomért fog megkedvelni senki. :-)) (pedig hajdanában, amíg még nem derült ki valódi formám, voltam néha cicababa én is...)

Ennek jegyében mentem ma "bokszni". És tuuuudtam, hogy Szépmosolyú ott lesz, csakhogy kb. 2 hónapja nem láttam, és azóta annyi minden megváltozott! Ott volt. Benn a ringben. Edzett. Magas volt, izmos, mint mindig, kicsiny körszakállal. Talán még szexi is. Én meg dühös, hogy hogy képzeli! És pont leszarom! A fogvédőm ugrott, azt dobhatom ki, de az erősítő rész ott van a bordásfallal, és vannak még srácok, akiktől lehet segítséget kérni, és segítenek, teszem azt, a szépreményű majdnem-tetkós, aki sokmindenről kioktatott, és mutatott egy nagyon rafkós hasizomgyakorlatot, extra zsíreltüntetőt. Hát jól kihajtottam magam. És még lógászkodni is lehet, ami szuper nyújtásnak. 
Így, míg Ő verekedett, én fennhordott orral bementem a bordásfalamhoz...

1 megjegyzés:

  1. Ó, Jesszus, Anyukád nagyon durva! Én vékony vagyok, de a hasamon ott a terhesség során megnyúlt bőr, ami sehogy se akar visszahúzódni. És a mellem se a régi már. Erre Anyukám azt mondta, fogadjam el magam olyannak, amilyen vagyok, és nézzek körül, majd higgyem el, milyen jól nézek ki! Határozottan fejlődik, és ez jó érzés. Tudod, átérzem a fájdalmad; talán ki kellene zárnod Anyukádat (no nem az életedből, csak a gondolataidból)...

    VálaszTörlés