2011. november 21., hétfő

K. szerencséje

Ma reggel K. barátnőm zaklatottan hívott fel, hogy hogyan is volt az, amikor nekem napokat késett. Elmondtam neki, hogy vagy öt napig kínlókodott, nem tudta eldönteni, hogy elindul-e rendesen, csak úgy ímmel-ámmal; aztán meg zutty! és a szokásos ideig megvolt. Állítólag ez is normális lehet, ti. átmeneti hormoningadozás miatt - csak éppen az én kis menetrend szerinti járatom nem szokott ennyi "pótkocsival" indulni. K-nak négy napja ugyanígy vacakol a teste, ráadásul ő a cukrára szed egy hormonális gyógyszert. Berci elhomályosult szemmel annak szurkol, hogy jöjjön a baba, K. viszont annak ellenére, hogy már vágyik gyerekre, rengeteg belső konfliktussal rendelkezik a témát illetően. Nem tudja helyrerakni azt, hogyan lehetne egyszerre jó anya és csábító nő. Nem értem: a két szerep két külön személynek fog szólni; nem Berci anyja lesz, hanem a közös gyereké...na, mindegy! Most amúgy is minden kis lelki pocsolyáját felkavarta, és ez a folyamat természetes. Majd letisztul. És még fiatal, van ideje szülni.
Azt javasoltam, hogy vegyen egy tesztet, mert ha terhes, akkor vérezgetve nem kellene edzeni; ha meg nem, akkor emiatt már nem kell izgulnia - a dokit meg mindenképpen hívja a rendellenesség miatt, ha megjön neki, ha nem, mert gyógyszert szed, ezt a  kérdést tisztáznia kell.
Az lett a vége, hogy együtt teszteltünk: együtt mentünk edzésre, és előtte beugrottunk a patikába, ahol vett egy tesztet, meg E-vitamint (ez utóbbi "nagyobb" dózisban előrehozza a vérzést - itt most nem egy egész doboznyira gondoltam, hanem 1-2 szemre...én még a töményről hallottam ugyanezt meg a  forró fürdőről...) Szóval bezárkóztunk egy műanyag pohárral a budira, K. meg stopperrel mérte, hogy hány másodpercig lógatja a tesztet a termésbe. De csíkja lett, nem keresztje. Pedig én annyira örültem volna, ha terhes! Ő inkább megkönnyebbült. Utána egy jót zúztunk a gépeken... 

Emlékszem, egyszer én is kipróbáltam egy ilyen tesztet még J. korszakában - tőle komolyan akartam gyereket. Ahogy B-től is, de én ilyen családcentrikus vagyok...Persze nekem is csíkom lett, nem keresztem. Elképesztően különleges érzés lehet, mikor egy nő rádöbben arra, hogy gyermeket vár! Milyen jó lehet: sejteni, aztán apránként érezni, aztán rádöbbenni...

1 megjegyzés:

  1. Az: elképesztően különleges érzés... De!!! Amikor Regivel állapotos voltam, az első teszten még csíkom volt, rá egy hétre már keresztem. Mert ha jól elolvastátok, idő, míg annyi "anyag" felhalmozódik benned, amely kimutatja, hogy babát vársz. Nem szeretem a terhes szót, hiszen egy gyermek SOSE lehet teher!!!

    VálaszTörlés