2010. október 5., kedd

stresszelni és bízni

Mostanában divatos ilyen Austen-re jellemző két mellékneves/elvont főneves címeket adni a  klasszikus regényfordításoknak.Gondolom, a kiadó, aki most ipart űz XIX. századi írók és írónők romantikus-realista regényeinek kiadásából, úgy véli, hogy az Austenesen csengő címek jobban vonzzák a hölgyolvasókat...Pedig csak jobban összekeverem őket. Íme, egy pár cím, amit az utóbbi hónapokban vettem: Vétkek és vezeklések (Gaskell); Hitek és remények (Trollope); most meg Szerelem és gyötrelem (Gaskell). Elborzadva láttam a  Vízimalmot (Eliot) új, hasonszőrűen hangzó címmel - meg sem tudtam jegyezni...Ezen művek eredeti címe általában a hősnő neve...Mi lenne, ha mondjuk az Anna Kareninát olyan címmel fordítanák újra, mint Feleség és szerető?

Íme, az újabb fejezet az Angolkert című nagyívű, a magyar társadalom bizonyos szűk szeletkéjét már-már panorámikusan bemutató közepesen elhúzódónak mondható regényből. És a sokat sejtető cím: Stresszelni és bízni...Micsoda zsenialitás! A szerző teljesen a káosz-elméletet követő rendszerben váltogatja az idősíkokat - ahogy úri kedve tartja. A klasszikusok eljárásait (lásd: rövidítések) némileg koppintó metódus jól illeszkedik a hagymás szerkezetűnek egyáltalán nem, ám salátásan cakkosnak annál inkább nevezhető visszaemlékezésekbe...
GRRRR. Hm, khm...Akkor kezdjük újra:

--------------------------------
Stresszelni és bízni. A klasszikusokat követve már csak ez maradt Hősnőnknek. Rettegett, hogy az egész csak egy csalóka álom, hogy annyira sem tudja megidézni Örök Kedvese (ÖK; nem ökör!!!!) szellemét. Szombaton valami felidéződött, de zavarosan, furcsán. Szombaton, meg előtte pénteken, vasárnap különös álomsorozatban új szakaszt indított életében, és úgy érezte, ehhez talán valami kis emberi segítséget azonnal kap...
De jaj! Itt toporog második estéje egy szál pongyolában és mamuszban, kéztávolságra tőle mobilja...és semmi. Vajon hívni fogja a segítség? Vagy összebeszéltek barátjával? Ki tudja megfejteni a  férfiak reakcióit, kicsinyes, gyermeteg játszmáit? Mert az, ugye, hogy ők, nők ezt megbeszélik - az természetes. De egy férfi? 
És ha nem keresi még napokig, akkor kénytelen lesz végre megírni a már legendás misztikus köddel övezett harmadik randevút ...-i hegység X-i csúcsára.És tovább programozni Férjuramat. (Őt nem rövidítjük.)

Ó, Ti nem tudjátok (ez most a  Hősnő személyes kifakadása), milyen érzés egyedül, egy szál pongyolában várni a telefont! Ti mind boldogan párosan-gyerekestül nem várjátok a telefont (vagy jobb esetben nem várjátok). Ó, bárcsak hívnának! (de inkább csak Heteske...)

----------------------------

Bizonyára ez minden világok legjobbika, és most elmegyek nem kertészkedni, hanem egy pár szendvicset gyártani magamnak, valamint tovább izgulni jól megérdemelt misztikus sorozatomon. 

1 megjegyzés:

  1. Hogy nem tudjuk, mit jelent várni a telefont, pongyolában, egyedül???!!! Dehogynem. Csak pizsamában. Miközben a gyermek már mélyen alszik. Hisz mindig este 8 után hív... amikor hív. Gyerekestül nem egyenlő azzal, hogy párosan-társsal. Bár boldogan... Végre elhívhatna randevúzni!!! Ó, bárcsak hívna! Kígyó maga... Hidd el, én tudom, mit jelent ez! Tudom, és átérzem... :( ... :)

    VálaszTörlés