2010. június 16., szerda

júniusi jubileum

Ma valami felzaklató történt velem. Váratlanul felhívott egy munkakapcsolat, és elbúcsúzott, mert véget ért a közös munkánk. Sajnáltam, mert nagyon korrektül viselkedett, és a gondolkodásmódja is szimpatikus. Nem utolsósorban a hangja is kellemes; így, hogy még csak nem is láttam...aztán majdnem egy órán át beszélgettünk mindenféléről. Kiderült, hogy el tudja ő is ereszteni magát. Persze sületlenségeket beszéltem, de ezt már megszoktam magamtól...(vagy legalábbis az érzés meglepett, hogy azon agyalok, sületlenségeket mondok-e)
Hm. Pénteken még muszáj lesz az ügyféllel beszélnem, és a kolléganőm szerint meg kéne hívnom egy kávéra, ha már ilyen jól elcsevegtünk...Szerintem a  fickónak csak túl sok szabadideje akadt, azért velem beszélgetett, bár meglepő módon ennyi idő is elegendőnek bizonyult, hogy bizonyos alapvető dolgokat megtudjunk egymásról. Üdítő tény, hogy mínusz öt év, bár fenntartásaim vannak - valahol B-vel is így kezdődött, és ő is ennyivel volt fiatalabb nálam...(Milyen gyorsan eljutottam a kávétól a sírig tartó szerelemig! :-))
Amúgy sem fogom sehova hívni. Ha valamit akar, majd megteszi az első lépést. Ahányszor engedményeket tettem az etikettben, mindig rosszul sült el a dolog.

A sors furcsa fintora, hogy az asztrotanár jegyezte meg: az, hogy kb. kétévente jönnek új férfiak az életemben, az egyfajta marsi ciklusnak felel meg (ennyi a Mars keringési ideje ugyanis); és ez attól független, hogy mikor volt éppen a bolygó revolúciója...(Revolúció: amikor egy égitest pontosan ugyanarra a pontra tér vissza, mint a születés időpontja. Ez az egyes planéták esetében eltérő: a Napnál kb. egy év, a Holdnál csak 28 nap, a Marsnál 2 év, a Jupiternél 12 év, a Szaturnusznál 29,5 év...)
No, ezt csak azért írtam le, mert nekem mindig (és tényleg mindig!) kétévente adatik valami "kolosszális" pasibeújítási opció, ráadásul viszonylag sok esetben ez június tájékára esett (ez viszont a Nap-tranzittal függ össze; mindig akkor halad át a kritikus 7. házon)...Ezért csodálkoztam a mai napon is - nem járok bulizni, semmi olyan nem történik velem, ami jobban valószínűsítené az ismerkedést. J-nél legalább társkeresőztem, de már arról is leálltam. Vicces lenne, ha bepárosodnék hirtelenjében. Nem is igen tudnék vele mit kezdeni. Most jobban érdekel az, mi van önmagammal. Kivéve azt a pár órát, amit a telefon után besózva töltöttem. 
J. és B. esetében az is nagyon vicces, hogy kb. 2 év és három nap eltéréssel ugyanazon a napon volt az első személyes találkozónk...

Túl sokat agyalgok...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése